Tisztelt Címzettek! Kedves Barátaim!

A külhoni magyar oktatás elõsegítése, könnyítése céljából a Nemzeti Tankönyvkiadóban elkészült és hamarosan megjelenik a "HAZA, A MAGASBAN" címû Magyar nemzetismeret I-II. tankönyv. A tíz éven felüli magyarul tanuló és tudó diákok, valamint tanáraik számára készült, gazdagon illusztrált színes tankönyvrõl a csatolt fájlon rövid tartalmi és módszertani ismertetést olvashatnak, amely a tankönyvek elõrendelését megkönnyíti. Az elmúlt év során már hírt adtunk a készülõ könyvrõl, s akkor az elõzetes igényeket fölmérve, viszonylag szerény, de elegendõ példányszám kiadását határozta el kiadónk vezetése. Mivel a példányszám korlátozott, ez a színes képekkel, térképekkel illusztrált tankönyv pedig nem drága (kb.12 -15 USD, illetve EURO), elsõsorban a magyar diaszpóra, a külhoni magyar (hétvégi) iskolák tanárainak és diákjainak tankönyvigényét szeretnénk kielégíteni úgy, hogy ebbõl a tankönyvbõl lehetõleg minden magyarul tanuló diáknak saját példánya legyen. Saját példánya, hogy e tartalmas, szép könyv révén nemzeti örökségét az iskolán túl egyedül, vagy családi, baráti körben is ápolhassa.

Budapest, 2002. május 23. Baráti üdvözlettel: Bakos István

A "Haza, a magasban" Magyar nemzetismeret I.-II. tankönyv miniszteri engedélyének száma: XXVIII/386/2000
Raktári száma: 53360 és 53361, Terjedelme: 15 és 17 B/5 ív; (170, illetve 190 oldalas könyv)
Ára összesen, a két kötet együtt: 3060 Ft (kötetenként 1530 Ft) + a postaköltség

A tankönyv szerzõi: Alföldi Jenõ- Bakos István- Hámori Péter- Kiss Gy. Csaba

Bírálta: Vekerdi László történész, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa
Véleményezték: Lukácsffy Kristóf tanár (Finnország)
Wurst Erzsébet oktatásszervezõ (Ausztria)

Felelõs szerkesztõ: Valaczka András

E magyar nemzetismereti tankönyv - az Oktatási Minisztérium pályázata alapján - a nyugati világ országaiban szórványban élő nemzettársaink, a magyarul tudó és tanuló tíz éven felüli diákok és tanítóik számára készült.

A magyar nyelvet nyugaton hétvégi iskolákban, a cserkészetben, a plébániai és gyülekezeti foglalkozásokon, illetve néhány országban iskolai órákon tanulják a magyarságukat őrző fiatalok. (Többnyire megfelelő oktatási lehetőségek, segédletek, tankönyvek hiányában; szülői, pedagógusi, cserkészvezetői közreműködéssel, nehézségek közepette sajátítják el szerte a világon szüleik, elődeik anyanyelvét.) Az eltérő oktatási rendszerek közepette kialakított sokféle iskoláztatási forma, az adott magyar diaszpóra történelme, anyaországi kapcsolatai, együttélési szokásai meghatározták a magyarul tanulás és tanítás módját. Befolyásolta ezt a magyarság összetartásának mértéke, az adott országok ösztönző, vagy visszaszorító intézkedései, valamint az áttelepülés óta eltelt idő is.

A nemzethez tartozás fontos eszköze az anyanyelvi oktatás, a magyar nyelv használata a családban, az egyesületekben. Szükséges ahhoz az (egyház)közösségek léte, működése, lényegesek a magyarországi kapcsolatok és a rendszeres látogatások.

A nyugati magyar diaszpóra lélekszáma több, mint két és félmillió főre becsülhető, ám alig egyharmaduk beszéli jól nyelvünket. A magyarul beszélők zöme az idősebb nemzedékekhez tartozik, tudását még otthonról hozta magával. A magyarul tanuló fiatal korosztály többsége a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek, az egyházak által működtetett magyar oktatásnak és családjának köszönheti magyar tudását. Főként ennek a nyugati szórványban élő - mintegy tízezer magyarul tanuló és tudó – diáknak, illetve tanítóiknak szánjuk munkánkat, akik a nekik szóló anyaországi tankönyvet több évtizede nélkülözték.

A külhoni magyar diákság iskolai tanulmányait kiegészítő magyarságismereti alapozásnak készítettük e tankönyvet, amelyből tanári segédlettel összeállítható a nyelvet különböző szinten, jobban, vagy kevésbé jól beszélők, a középhaladók s a magyar érettségire készülők tananyaga. Magyarból egyre több országban lehet érettségizni, s szépen növekszik a Magyarországon továbbtanuló vagy részképzésen tudásukat fejleszteni szándékozó nyugati magyar fiatalok száma és aránya.

Az életkori sajátosságokat és a pályázati kiírást figyelembe véve a tankönyvet két kötetre tagoltuk, de az egységes egészet alkot. Azaz mind a nyelvtani és irodalmi, mind a történelmi és a földrajzi tananyagok egymásra épülnek a két kötetben, tehát nem ismételgetjük alacsonyabb és magasabb szinten az ismereteket. Igaz ez a nemzeti jellegről, jelképekről, intézményekről, a magyar művészetről és a diaszpóráról szóló magyarságismereti anyagrészekre is, amelyeket igyekeztünk a két kötetben értelemszerűen és arányosan elosztani.

1. Nagy népekre, világtörténelmi eseményekre, világirodalmi művekre, személyiségekre, illetve világnyelvekre hivatkozva közvetítjük a magyar történelmi, irodalmi, nyelvi ismereteket.

Az összevetések a megértést segítő, alkalmazott szemléltető módszerek tankönyvünkben. A magyar nyelv tanításakor például feltételezzük, hogy a gyermek a befogadó országban már megtanulta, illetve tanulja azokat a nyelvtani szabályokat, amelyek nagyjából minden nyelvre érvényesek -- tudja pl., mi az igeragozás, melyek a mondattan, a szótan, a hangtan fogalmai és alapvető viszonyai.

A földrajzi-népismereti anyagot három fejezetben is tárgyaljuk. Az egyikben általános természetföldrajzi ismertetést adunk a magyarok történelmi hazájáról a Kárpát-medencéről. A másik két fejezet népismeret, ahol egyrészt a Kárpát-medence tájait, magyarlakta vidékeit, néprajzát, nevezetességeit tárgyaljuk, másrészt a nagyvilágban élő magyarokról, a magyar diaszpóráról szólunk. A tanulók e népismeretből megtudhatják, hogy milyen történelmi, gazdasági és politikai körülmények vezettek a magyarság nagymérvű szétszóródásához főként a 20. században.

Célunk, hogy a magyar, illetve magyarnak is nevelt diák ráérezzen arra, hogy egy tizenöt milliós közösséghez tartozik. A tanulót arra orientálja ez a könyv, hogy a magyarsághoz (is) tartozás tudatával mérje föl helyét a világban, és érdeklődést keltsünk benne e nemzet kultúrája, múltja és jelene iránt, amely szerencsés esetben az idők folyamán elkötelezettséggé alakulhat benne.

Tankönyvünkben a nyugati diaszpórában élő magyar közösségek és egyének különleges szerepére, értékeinek tudatosítására, identitásuk megerősítésére törekedtünk. Nem felejtkeztünk meg arról az alapelvünkről, hogy a magyarságismeret tanítása csakis akkor lehet eredményes, ha nem csupán a magyarságnak akarjuk megtartani vagy megnyerni a magyar származású gyerekeket, hanem meg tudjuk győzni őket arról, hogy saját érdekükben áll magyarságuk gondozása. Két kultúrában otthon lenni a világon ugyanis olyan adottság, amelynek birtokában sokkal jobban megállhatják helyüket az életben, mint azok, akik csupán egyetlen kultúra szellemében nevelkednek. Ennek megfelelően olyan magyarságtudat kialakítására törekszünk, amely ugyan tárgyszerűségében sem rejtheti véka alá a magyarság történetének tragikus mozzanatait, de összességében vonzóvá és barátságossá teszi az ismerkedést a magyar kultúrával, a magyar múlttal, a magyar tájjal, nyelvvel, és a nyereség érzését kelti a tanulóban. Amennyire lehetséges, derűs magyarságtudatot szeretnénk elültetni föltételezett olvasóinkban, a külhoni magyar diákokban, ami korántsem jelenti a tények súlytalanítását vagy tudatos megszépítését. Ennek szellemében válogattuk az irodalmi anyagokat, a verseket Balassitól Csokonain, Kölcseyn, Vörösmartyn, Arany Jánoson, Petőfin, Adyn, Babitson, József Attilán, Radnótin és Illyésen át Nagy Lászlóig, Weöres Sándorig. Így válogattuk az ajánlott olvasmányokat is a János vitéztől, a Tolditól a Pál utcai fiúkig, az Egri csillagoktól A néhai bárányig és Móricz: Légy jó mindhalálig című diákregényéig. Tematikus versválogatást adunk az édesanyáról, a hazáról és a karácsonyról .

Tisztában vagyunk azzal, hogy a külhonban élő magyar gyerekek, akik más nyelvi és kulturális közegben nevelkednek, mint az anyaországiak, kisebb-nagyobb nyelvi nehézségekkel küszködnek. Ezért egyrészt igyekeztünk világosan fogalmazni, olykor magyarázni, másrészt rengeteg színes képpel, térképpel segíteni a megértést, az eligazodást.

Az elmondottakból is érzékelhető, hogy milyen széleskörű nemzetismereti anyagot ölel föl a tankönyv; a magyar őstörténet rejtelmeitől a nemzeti tulajdonságok és jelképek világáig; a Kárpát-medence magyar népétől és tájaitól, a Föld déli féltekéjén, vagy Észak-Amerikában és Nyugat- Európában élő magyarokig; a sok-sok fejezetben tárgyalt kis magyar történelemtől, a világhírű művészek, tudósok és sportolók nemzeti panteonjáig.

Tudjuk, hogy rendkívül vegyes formák között (magyar iskolák, tagozatok, iskolai magyar órák, hétvégi iskolák, magyar cserkész foglalkozások, magyar művelődési és bibliafoglalkozások, nyári tanfolyamok, magánórák stb.) különböző felkészültségű iskolákban és igen eltérő szintű magyar nyelvtudással tanulnak majd e tankönyvből a külhoni magyar diákok. Ezért e tankönyvet alapműnek szánjuk, amelyen belül a kötelezően tanulandó és a szabadon választható tananyagot - diákjaik tudásszintjét figyelembe véve – a helyi pedagógusok, cserkészvezetők állítják majd össze. Rossz megoldás és szinte lehetetlen feladat lenne a - diákok eltérő iskolai tananyagait kiegészítő - magyar nemzetismeretet a hazai oktatáshoz igazodó, egységes módszertani elvek szerint közvetíteni. Ezért e tankönyv tanításához szükséges munkafüzetek és a tanári segédletek csak a külhoni pedagógusok tapasztalatai alapján később készíthetők el, amelyhez fölajánljuk segítségünket. A tanmenetet és a feldolgozás követendő módszerét azonban - az adott körülményeknek és a tanulócsoportok tudásszintjének megfelelően – mindenütt a helyi pedagógusoknak kell kiötleni, kidolgozni úgy, ahogyan tették eddig is. A kéziratban lévő tankönyv ugyanis a külhonban élő diákok feltételezett iskolai tanulmányaira épül, amelyet leginkább az ottani pedagógusok ismernek, az ő nevelőmunkájuk, környezetismeretük kell a könyv tananyagának jó feldolgozásához. Mi arra törekedtünk, hogy a magyarságismeret tantárgyban megfelelő színvonalon specifikusan magyar vonatkozású ismereteket adjunk, illetve arra, hogy a külhoni iskolákban szerzett tudás kiegészítéseként alakítsuk a tanulók magyarságképét. A tankönyv jól használható a Kárpát-medencei magyar szórványok és a külföldi egyetemek magyar oktatásában is.

A könyv a hazai iskolákban is használható, mivel tartalmazza az alapfokú oktatási kerettanterv hon-és népismeret tananyaga B változatának tantervi követelményeit.

A Magyar nemzetismeret I.-II. tankönyv miniszteri engedélyének száma: XXVIII/386/2000

Raktári száma: 53360 és 53361, Terjedelme: 15 és 17 B/5 ív; (170, illetve 190 oldalas könyv)

Ára összesen, a két kötet együtt: 3060 Ft (kötetenként 1530 Ft) + a postaköltség

A tankönyv szerzői: Alföldi Jenő- Bakos István- Hámori Péter- Kiss Gy. Csaba

Bírálta: Vekerdi László történész, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa

Véleményezték: Lukácsffy Kristóf tanár (Finnország)

Felelős szerkesztő: Valaczka András