KÉT KULTÚRA PROBLÉMA.
MI A FONTOSABB: MAGYARNAK VAGY AUSZTRÁLNAK LENNI?
LEHET-E EZT BIZONYITANI A NYELV VAGY BESZÉLNI TUDÁSSAL?
Bodolai Zoltán irja a Hungarica c.könyve elõszavában: "Magyarságomat Istennek, kereszténységemet szüleimnek, ausztrálságomat sorsomnak köszönöm. Egyik végzés ellen sem pereltem, egyiket sem tagadtam meg." - Itt született gyermekeinkre, unokáinkra nem lehet rákényszeriteni, hogy magyarok vagy ausztrálok legyenek. Nekik inkább fontosabb, hogy jó magyarok és jó ausztrálok legyenek s közben fenntartsák a magyar hagyományokat.
Multikulturalizmus alatt nem szabad, hogy ütközés legyen. Ha Szent István királyunk példát mutatott nekünk, akkor miért ne tudnánk mi is túltenni magunkat ezen a problémán? Magyarságunk tud annyira erõs lenni, hogy még a sárkányt is legyõzi közöttünk. Az ütközés elháritására talán fontos lenne komolyabban venni a keresztény ideálokat.
MI A KÜLÖNBSÉG AZ AUSZTRÁL(ANGOL) ÉS A MAGYAR NYELV KÖZÖTT?
Erre a kérdésre ragyogóan megfelel Sir John Bowring neves angol nyelvész egyik könyve elõszavában: " A magyar nyelv messze áll magá-ban. Önmagában, következetesen és szilárdan fejõdött nyelv, amelyben logika van, sõt matézis is és erõ, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakithatóságával. Az angol ember büszke arra, hogy nyelve az embe ri történelem époszát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetét, kivehetõk, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, amelyek a különbözõ népek-kel való érintkezés során rárakódtak."
KI FOGALMAZTA MEG ELÕSZÖR A MULTIKULTURÁLIZMUST?
Mindenki tudja, hogy miután István seregei legyõzték Koppány hadait, akkor bizonyosodott be, hogy több különbözõ nép is tud együttélni. Ak koriban az egyetlen követelmény az volt,hogy keresztény módon éljen az ember. A Vatikán sok oldalról segitette és támogatta István elõrelátását. Egyesek hibáztatják Istvánt, hogy tulságosan erõs kezû volt. De nem szabad elfelejteni, hogy az akkor még nagyon fiatal király mellett lehet-tek túlbuzgó segitõk, akik az ország jövõjének biztositásán fáradoztak.
A teljes igazságról ma már csak vitázni lehet, hiszen mi nem voltunk ott abban az idõben.
MILYEN SZÜLÕI NEVELÉS FONTOSABB: A TANSZERÛ VAGY PA-
RANCSOLÓ? TALÁN TÚLSOKAT VÁRNAK EL A MAI FIATALOKTÓL ÉS
MI A KÖSZÖNET ÉRTE? MI IS ÉRDEKLI ÖKET AZ ISKOLÁZTATÁSON KERESZTÜL?
A probléma az, hogy a gyerek vagy túl van nevelve a tanszerû és parancsoló módszerrel vagy egyáltalán nincs nevelve. Az, aki nincs nevel-ve, arra csak azt mondjuk, hogy együgyû. De ez nem jelenti azt, hogy en-nek a gyereknek kisebb a szive, mint annak, akinek nagyobb az iskolája. Sõt nagyon könnyen lehetséges, hogy pontosan a forditottja az igaz. Tizenhét évi magaiskolai tanitásnak a tapasztalatai után ezt láttam. Amikor átmentem a "skin-head"-ek közé Sunshine és Braybrook környékre tani tani, akkor nagyon feltünt a munkásosztályi gondolkozás. Ezeknek a szegény gyerekeknek csak egy téma forgott a fejükben: hogyan gyõzzék le a parancsoló hatalmaskodást. Csak egy kis megértést kellett nekik mu tatni és máris átálltak a tanár oldalára. Volt egy tanárhölgy, aki át szokta ölelni a legrosszabb gyereket az osztályban és a gyerek hamarosan elol-vadt a szeretettõl, pedig más tanár egyáltalán nem tudott bánni vele. A szülõ sokszor nem is tudja, hogy a gyereknek nem tanszerûségre és parancsolásra van szüksége, hanem erõsitésre és irányitásra.
MIT ÉRTEK EL IDÁIG A MAGYAR KÖZPONTOK AUSZTRÁLIÁBAN?
Sok jót lehet mondani a Központokról, de fõképpen azt, hogy a magyarságot egy közös fedél alá hozta. Azt a lehetõséget is megadta, hogy az új generációs magyarságnak legyen tanuló központja kulturáról és keresztény vallásról s mondhatjuk, kisebb részben a sportról is. Az érvénye sültséget is tapasztalat által szerezte meg, valamint ésszerûségbõl és hagyományos született magyar érzésekbõl. Azért még sok lehetõség van további elõrehaladásra, például egy teniszpálya nem lenne rossz megol-dás.
MIT LEHET MONDANI AZ UJGENERÁCIÓS MAGYAROKRÓL?
Az ujgenerációs magyaroknál már feltûnõ a kozervativ gondolkodás, bár részben beképzelésnek tünik, mivel nem elég nagy lelkierõvel indul-nak neki a problémák megoldásának és még akkor is jobban átgondol-ják, hogy mihez kezdjenek neki. A megélhetés máma részben nehezebb,mert az igények is alaposan megnõttek.
KI VANNAK-E HASZNÁLVA A MAI FIATALOK? MONDHATJUK-E, HOGY VALAMELY TÁRSASÁGNAK AZ ÉRVÉNYESSÉGE EGYENLÕ A FIATALOKNÁL A FELHASZNÁLHATÓ ÁRÚCIKK ÉRTELMÉVEL?
Sok esetben nemcsak a szülõk azok, akik feláldozzák segitségüket, hanem a fiatalok is. Ezek nagy lendülettel szállnak szembe a két kultura problémával. De mivel nekik nincs sok szavuk az elhatározás módján , a beleszólásuk is nagyon kevés, igy a fellázadás is nagy. Náluk nagyon hiányzik a határozatokba való beleszólás lehetõsége és sajnos, a véle-ményük nem jelent sokat. Ez a tipusú fiatalember nem más, mint egy felhasználható árúcikk, ami azt jelenti, hogy ameddig dolgozik és mûködik az idõsebbek gondolkozása szerint, addig érvényesül, de amikor már elérte a végét mûködésének, akkor visszaessik abba az elveszett helyzetbe, ahol azelõtt volt.
NÉZZÜK MEG MELYIK TÁRSADALMI CSOPORT TUD TÖBBET NYUJTANI AZ AUSZTRÁLIAI MAGYAROKNAK?
CSERKÉSZET: A Magyar Élet 1993 december 9-én arra emlékeztetett hogy a Magyarok Világkongresszusa megjutalmazta a világ magyarsága összefogásáért Bodnár Gábort, a Külföldi Magyar Cserkész Szövetség vezetõjét. Õ ezzel kapcsolatban elmondta azt, hogy a nyugaton felnõtt fiatalok mindenekelõtt e cserkészetben tudták megõrizni magyarságukat és elmélyiteni a kulturához való vonzódásukat. A vezetõknek nemzedékek magyarrá nevelésében volt elévülhetetlen szerepük.
Azt is meg kellemlitenünk hogy a cserkézs mozgalomnak van a leggazdagabb adatbázisuk amiben több mint 40 év tapasztalat van megmentve a magyar exportált kulturáról itten Ausztráliában. Ebben a szervezetben mondható hogy a volt és mai fiatalság is fejllesztette a magyar nyelvtudását, természetszeretõ és keresztény szellemi érzésben. A cserkészmozgalom legjóbban szerepel példának igazán az otthoni magyaroknak, azonhogy is müködik a Magyar exportált kultura mivel már második és harmadik generáció vesz részt amiben már az Ausztrál célok és érzések is beleszólnak. Több mint 3000 fiatal már részt vett a cserkész mozgalomban idáig és most is van vagy 60 aktive cserkész Melbourneben meg mellette 30 félig aktive és más 10 aki egyszer vagy kétszer megjelen valami ünnepélyen. Hasonló számai vannak a Sydney,Perth és Adelaide csapatoknak.
MAGYAR ISKOLA: Az érettségi bizonyitvány itt igen tisztán kimutatta az eredményeket. Már sok fiatal diák érettségizett éveken át a Regnum Marianum Katolikus Egyházközség Kollégiumában. Itt a teljes nyelvtudás és magyar irodalomismeret volt kihangsulyozva.
NÉPI TÁNCCSOPORTOK: A magyar tánccsoportok tevékenysége örömet nyujtott az itteni magyaroknak. Amellett segitett a Magyar Központ felépitésében.Sok függ tõlük a magyar jövõt illetõen.Máma két tánzcsoport müködik a Magyar Házban, amiknek a nevük a Magyar Központ és a Gyöngyösbokréta Tánccsoport..
SZÁMITÓGÉP KLUB: Ennek a klubnak az a célja, hogy a tagok megtanulják a számitógépek mûködését és felkészüljenek az Internet hálózat használatára. A Klub sokat tud adni, ami enyhiteni tudja a két kultura ütközését. Nincsen kórosztály és nics beleszólás hogy mit szeretne a illetõ tanulni.
A VICNET alatt már fel van állitva egy WEB page, aminek a cime VICTORIAN HUNGARIAN COMMUNITY és megtalálható a következõ cim alatt: http://www.vicnet.net.au/vicnet/COUNTRY/hungvnet.hlm.
vagy http://www.hungcomm.aone.net.au/.
A Hungarian Language Course cime:http://www.sas.upenn.edu/~arubin/hungarian.html
Ezen a cimen teljes magyar nyelv tanitást tud szerezni az illetõ, ingyen (engedély után).
Igen már oda jutottúnk hogy a magyar iskola létezik mindenkinek a házában.
A tagság teljesen dijtalan, csak a hálózat használatáért kell fizetni.
SPORT KLUBOK: Csak futball, Taekwondo és céllövészet müködik a mai idõkben. Mindenki mélyen el van foglalva kenyérkereséssel annyira,hogy nincs másra idõ.
BÁLAK: Cserkész(ANNA) Bál, Szent István Bál, Újévi Bál, Kisasszony napi Bál, Húsvéti Bál, Erdélyi Bál, Délvidéki Bál, Korvina Bál, Katalin Bál,Gyöngyösbokréta Bál, Regnum Bál, stb. áldozatos kezek alatt szórakoztatják fõképpen a családos embereket. Ezeken a bálokon a fiataloknak is sok lehetõségük van szereplésre, fellépésre és természetesen szórakozásra.
HUNGARIAN -FESZTIVÁLOK: Ez már egészen ujtipusú társadalmi mozgalom, amelyekbe az ausztráloknak is nagy lehetõségük van a bekapcsolódásra. Az évben egyszer megvan a lehetõség arra, hogy csaknem egy hétig lehet tanulni, mit jelent magyarnak lenni és magyarként élni a nagyvilágban. Itt érdemes hangsúlyozni hogy a fiatalok és idösseknek egyformán van megadva a lehetöségek a bekapcsolódásban és nincs határ az igényes nyelv tudományal, de az érdeklõdéseket a magyar kúltura után az fontos mindenkinek betartani mert csak ez az egyetlen elkivánás.
MÉDIA(RÁDIÓ, TELEVIZIÓ): A magyar rádió programjai elég jól berendezett mûsoros elõadások, amelyekben az otthoni hirek összekapcsolódnak az itt történtekkel. A fiatalok is kinyilvánithatják a véleményüket. A magyar televizió is ebben az irányban fejlõdik.
MIT JELENT AZ ÖSSZEHÁZASODÁS? :
Sokan már összeházasodtak itt született ausztrál-magyarokkal vagy más etnikumbeli személyekkel. Vannak köztük boldog és kevésbbé boldog házasságok. Van sok felbontorr is köztük,de ezért nem lehet mindég a mi fajtánkat hibáztatni. Egyébként nem az számit, hogy kihez köti az embert a sors, inkább fontosabb, hogy legyen boldogság, megértés és fõképpen kitartás.
AZ ITT ÉLÕ MODERN GONDOLKODÁSÚ FIATALOKRA MELYIK
MAGYAR KULTURÁLIS MOZGALOM HATOTT A LEGJOBBAN?
MIT ÉRT EL AZ "ISTVÁN A KIRÁLY" ROCK OPERA ÉS MIT NEM?
Sok érdekes szinházi darabot adtak már elõ. Egyik jobban sikerült, mint a másik.Ne felejtsük el a Csoda Szarvas elõadást sem a St.Kilda Palais szinházban, amelynek zenéjét Ambrozy Pál szerezte és táncait Solymossy Kálmán koreografálta l964-ben. Több mint harminc év telt azóta, hogy az itteni magyarság elõjött az István a Király rock operával,egy ujabb darabbal, amely bebizonyitotta az ausztrál közönségnek is a magyar szinház magasrendû mûködõ képességét. Itt megint nem vol tak korosztály igények, hanem ez lehetõséget adott arra, hogy magyar és ausztrál fiatal vagy idõs személyek bekapcsolódjanak valamibe, valamilyen formában. A rock opera brilliáns szervezését Quittner Jánosnak a szereplõknek és a szülõknek lehet köszönni, valamint a magyar produkció alkotóinak is: Szörényi Leventének, Bródy Jánosnak és a magyar zenészeknek odahaza. Ebben a komoly darabban kiviláglott a hangsúly, hogy milyen példát nyujtott a magyar nép a világ civilzációjának, amikor már 1100 évvel ezelõtt megmutatta, hogy miképpen tudott a multukulturálizmus müködni úgy,ahogy itt Ausztráliában is létezik máma.
Sok idõbe tart, amig az ausztrálok rájönnek arra, hogy a magyarok menynyire tehetségesek. Azért jó érzés nekem felkelni minden reggel és hallgatni az ABC rádió állomáson, hogy miképpen jéátszanak magyar népi tánc és kórus énekeket Kodály és Bartóktól, meg néhányszor játszik egy-egy zongora darabot Leslie Howard Liszt Ferenc szerzeményeibõl. Leslie Howard, aki Ausztráliának leghiresebb zongoristája, CD-re tett egy teljes Liszt zongora koncertet Londonban.
MI KÜLÖNBSÉG VAN AZ ITTENI ÉS AZ OTTHONI FIATALOK KÖZÖTT?
Egyrészrõl mondhatjuk, hogy az otthoniak sokkal jobban vannak felvilágositva a kulturáról és az európai történelemrõl, mint az itteniek csak sajnos még tájékozatlanok az ausztrál életrõl. Sokan úgy veszik ezt, hogy mi kenguruk vagyunk, ami kicsit bunkósnak jön ki. Mivel itt könnyebb az élet és családnevelés, igy az itteni magyar fiataloknak többlehetõségük van a sport és kultura vonalán. A számitógép haladásának módján is mondhatjuk, hogy a kintiek nagyon magas szinvonalat értek el. A Microsoftnál Bill Gates egyik legjobb embere Simonyi Károly. Õ a programozóknak a menedzsere és õ volt az, aki behozta a magyar nyelv alkalmazását a WINDOWS programozásba, hogy a WINDOWS programot felgyorsirtsák. Tulajdonképpen õ a felelõs a Murphy Windows törvényért, avagy "WINDOWS alatt hogyan érvényesül az a törvény, miszerint, ha valami egyszer elromolhat, akkor az el fog romlani."
De visszatérve a fiatalokra, itt kevesebben érdeklõdnek az otthoni dolgok után, mint az otthoniak a külföldi dolgok után. Ugyanúgy a Ma-gyarországon élõ fiatalok keresik a nyugati kulturát, ami abban is meg-nyilvánul, hogy belekeverik az angol szavakat a magyar nyelvbe. Sokat hallanak a televizión az ausztrál életrõl és sok ausztrál sorozatfilm zenéjét játszák, mint pl. a Flying Doctors, AC-DC, IN-Excess, stb. A magyarországi fiatalok jóval tárgyilagosabbak és pozitivabbak az ausztrál fiataloknál és persze udvariasabbak és élelmesebbek is.
MI HIÁNYZIK NEKÜNK ITT ÉS OTTHON IS, ÉS MIT KERESNEK?
Ami minden fiatalnak hiányzik it és otthon is, az a törõdés és bekapcsolódás az elhatározási rendszerekbe. A rock operának is ez volt egyik gyengébb oldala és igy van a Hungarofestnél is. Magyarországon megfigyeltem, hogy mennyire keresik a fiatalok a rendszerhez való tartozást.
Amikor kimentem a Vasas Sportcsarnok stádiumába (1994), ahol a 3000 fõnyi ujramegtért keresztény csoport között körülbelül egyharmada fiatal 21-30 év közötti volt, láthattuk, hogy már jobban kezdenek visszatérni a valklásos életre ugyanúgy, mint itt. Régen nem mentek templomba a karér és állás miatt, ma pedig azért nem mennek, mert túl el vannak foglalva és nincsen idejük. De azért a fundamentális keresztény csoportoknál már észre lehet venni a változásokat mert a számuk egyre többre gyarapodik.Mult év 1997 Augusztús idején a Népi Sport Stadiumban (Pesten) a egy héti találkozó össze hozot minden nap vagy 15-18 ezer embert. Megint legalláb egy harmada 18 éven aluli csoporthoz tartoztak.
MILYEN KÖLCSÖNÖS KULTURPROGRAMMOT LEHETNE FELÁLLITANI A KÉT ORSZÁG KÖZÖTT?
Úgy gondolom, hogy a nyári táborozási lehetõség volna a legmegfelelõbb. Sokan hajlandók Magyarországon kifizetni az utazást, csak legyen valaki itt hajlandó itt tarttózkodásuk alatt ellátásukrúl gondoskodni és legyen alkalmas egyén értük felelõsséget vállalni. A cserkészparknak kint Warburtonban nagy lehetõségei vannak erre az alkalomra.
Kulturális vonalon a Számitógép Klubnak is vannak nagy lehetõségei mivel már lehet magyar word processort szerezni (WORD-6 és 7,MS Office Professional 95 és 97), amiben benne van a magyar helyesirás és nyelvtan is. Az Internet hálózaton élõ rádió mûsorok és televízió programmok adják a legujabb híreket. Müsorokat lehet megkapni és az E-Mail alatt a kapcsolatot olcsóbban kiépiteni. A Victoriai Magyar Egyesületeknek a neve, vezetõi, valamint a különbözõ telefonszámok már meg vannak hirdetve.Az egész ausztráliai magyar telefonkönyvet be lehet gépelni. Még a rock operának a hirdetései is benne vannak. Az uj Internet Expo Pavillon, amit nemrégen nyitott meg Horn Gyula a Pesti Mûcsarnokban, jellemzi, hogy mennyire érdekes sajtószerû felvilágositásokat tud nyujtani. Akármelyik országnak az egész kulturális és történelmi hátterét le tudja adni képpekkel kisérve, teljes stereó hang felállitással.
HOGYAN TUDNÁ MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRÁLIA A VILÁG
MAGYARSÁGÁNAK MEGTARTÁSA ÉRDEKÉBEN EGYMÁST SEGITENI?
Ezt csak úgy lehetne megcsinálni, hogy ha felállitanának a Duna televizionál egy központot, ahol le tudnák adni és felvenni videón a külföldi magyarság kulturális alkotásait. Sok vezetõ tudna tanulni az otthoni tapasztalatokból, hogy miképpen lehet elháritani a két kultura összeütközését. A másik oldalon pedig az Internet lehetõségei elõtérbe helyezni, ahol azután ezekrõl a dolgokról jobb hirdetések és jelentések kerülnének közlésre, különbözõ formákban.
LEHET-E ÉRZÉSEKET ÁTNEVELNI A MÚLT GENERÁCIÓBÓL AZ ÚJBA?
Ez komoly pedagógusi foglalkozást jelent és itt képzett személyekre van szükség, akiknek idejük és kedvük van réá. Ahogy a video kimutatja, ilyen érzések vannak, mert az ausztrál népben is van egy kis magyarság, amit még saját maguk sem tudnak.
LEHET-E EMIGRÁNS KULTURÁNKAT TÉVESNEK TARTANI? ,
A mi kulturánk itt téves alapokon nyugszik, akárcsak a görögöké vagy az olaszoké. Az itt született fiatalokra rá van szoritva, hogy csak magyarok legyenek. Tollas Tibor költõ, amikor itt volt, azt a véleményét nyilvánitotta ki, hogy ne azzal törõdjünk, miszerint csak jó magyarok legyünk, hanem legyünk jó ausztrálok, amerikaiak, németek, stb. és mellette tarsuk meg magyarságunkat. Amikor Magyarországról kijön egy fiatal személy, ez a mi kifejezett kulturánk furcsának tünik neki és elmeradottnak. Szépnek találják az országot, csak a mi kulturális kifejezésünk furcsa az õ érzésük szerint.
MILYEN PROGRAMMOT KELLENE FELÁLLITANI, AMI SZEMBESZÁLLNA AZ ITTENI IDEGENESITÉSSEL?
Olyan programmra van szükség, amely megadja a lehetõséget a fiataloknak, hogy beleszóljanak az elhatározási rendszerbe. Tanulják a magyar nyelvet, hogy jobban és tisztábban tudjanak egymás között be-szélni és szórakoztassák magukat olyan formában, amelyben az érzé-sük nõ a saját korukkal. Ne érezzék magukat be vagy kizárva a rend-szerben. Senkit sem kell félretenni, sõt még a leggyengébbet is be kell vonni a társasági mozgalomba. Sok szövetség elindult nagy gõzzel és utána befulladft, mert nem adott lehetõséget arra, hogy köszönet és jutalom járjon a rendszerben való résztvétellel. Nagyon fontos a fiatalok-nak a megerõsités és a megértõ irányitás, nem ami idáig volt: tanszerû-
ség és parancsolás., csináld srác vagy menj a pitlibe, ha nem teszik.
Nagyon jóvolna ha a Magyar Központban müködne egy internet kávézó klub ahol egyes vagy többes személyek letudnának ülni és egy kis bérlet áron rákapcsolni az internetre. Igy megtudnának kapni a legfrissebb hireket magyarországról. Mellette lehetne futatni egy magyar iskolát a számitógépeken ahol a magyar nyelvröl lenne oktatásók tartva. Ausztrál és Magyarul beszélõ személyeknek, meg különbözõ kórosztályoknak is volna lehetõségük bekapcsolodni ebben a féle tevékenységben.
Az is jóvolna ha az Ifjúsági terem vagy akkár más nagy terem át volna rendezve egy szinház teremre ahol amatõr szinházat lehetne futatni elég sürün a fiatalokkal.. A szindarabot a fiataloknak lehetne megirni. Ebbe lehetne bekapcsolni a Magyar Televizió produkciókat és interjúkat. Ez mellett meg szókásos magyar mozik is mennének fólyamatossan. Ezt a termet még a Ausztrál nép is tudná kibérelni hogy õk is tudnának a pénz gyüjtéshez adományozni.
A sport oldalán lehetne szókásos futball mérkõzést rendezni versenyes formában. Ugyan igy lehetne tenisz klubbot elinditani ahol a mérközések lennének harciasak és érdemessek, kiértékelve teljes sportos érdekben.
MI A JÖVÕJE AZ ITTENI MAGYARSÁGNAK,HOGYHA IGY HALADUNK?
Ha igy haladunk, akkor keserves lesz a vége. Taktikai változásra nagyon nagy szükségünk van, különben nem lesz jövõ.
Barna Szilárd (junius 1996, újitva 1998 és 2002)
( Hungarian Computer Association Titkára.)