1984. augusztus 23.
SZENT ISTVÁN………………………

Ezer év távlatából fordulunk Hozzád, Szent Királyunk, és csak arra kérünk, hogy fogadd szeretettel és megértéssel azt a pár szót, amit az augussztusi évforduló alkalmával Hozzád intézünk.

Úgy bolyongunk ma a földön, mint a kergebirkák, mert úgy látjuk, hogy mindaz a sok szép tanitás, amelynek jegyében Te ezer esztendővel ezelőtt erős karoddal rendbe formáltad százfelé húzó népedet, ma olyan bukfenceket hány, hogy  mi, gyarló keresztények magunk se tudjuk, hogy kinek és mit higyjünk. Láthattad négy évtizeddel ezelőtt, hogy szent hitvallásodat  védő népedet hogyan zúzta porrá a sátáni erő, hogyan bélyegezték meg országodat védő hős katonáinkat gonosz bűnözökké és hogyan váltak megbecsült szövetségesekké a hazaárulók, a hitszegők és az istentelen zsarnokok.  Láthattad azt  is, hogy miképpen szövetkeztek magukat kereszténynek nemzetek a hitetlenekkel, az  istentagadókkal, a népek elnyómóival és vérengző zsarmokaival, hogy a szabadság nagy eszményét nagy szájjal hangoztatva a szabadság szent jogát évtizedekre elvegyék emberek százmillióitól..

De a világ fordulását semmiféle gonoszság nem tudja  megakadályozni.  Amit Te, Szent Királyunk, már ezer évvel ezelőtt megalkottál és mint követendő példátt néped elé állitottál, csak ma kezdik utánozni a világ nemzetei és nagyban hirdetik a multikulturalizmusban  rej1ő erőket, mint valami óriási jelentőségű új találmányt. A külömbség csak az, hogy.Neked, nagy királyunk, ököllel kellett ezt az akkori álllapotok között megvalósitani és, néppeddel megérteni, hiszcn csak Te voltál az, aki látnoki szemeiddel és bölcsességeddel évezredek távlatát tudtad bemérni.

Felséges Királyunk! Vannak, akik még ma sem tudják, vagy nem akarják megérteni a Te szándékaidat, pedig a napnál is világossaban ragyog minden tetted azok szemében, akik a gyönge emberi értelmen is, túlszárnyaló szellem ihlettével hódolattal hajtják  meg fejüket óriási  nagyságod előtt. A történelem maradandó útjára terelted a mienknél sokkal nagyobb számtalan nemzet példájára a szétporlás útja fele tévelygő népedet és alapjait oly erőssé tetted, hogy gránitfalait egy évezred pusztító vérzivatarai sem tudták lerombolni. Az Isteni igaszságokat sutba dobók egyharmadára zsugorították ugyan össze szeretett országodat és a világnak vak urai gyarmati elnyomásba sülyesztették nagy alkotásodat, de a Te szellemedet megtörni nem tudták, mert a rabláncokkal leszoritott kezek is dolgoznak, alkotnak, és ha a rabszolgaság keserüségben káromlók is az ajkak, de a láncok zörején és a káromló hangok csúnyaságán keresztül is hallani lehet az erős izmok mozgásának neszeit. Él magyar néped István királyúnk , és úgy otthon, mint a világon szétszóródva, erejét becsületet érdemlő módon növeli.

Szent Koronádat vándorútjáról visszavitték rabhazába, mert úgy gondolták a rabtartók, hogy annak szellemét is be lehet zárni. De csalódtak. Szent Koronád mindig több és több magyart ébreszt fel arra a tudatra, hogy népünk és nemzetünk jobb sorsa van hivatva annál, mint amelyben élni ma kényszerül. Ez a tudat mindinkább hitté válik és a hittel remény is jön, hogy a jelen rossz időket is átéli nemzetünk és eljön a az idő, amikor Szent Koronád és áldott Jobbod előtt fog letérdelni az egész nemzet, hogy hálát adjon a Magyarok Istenének a felszabadult és boldog Magyarországért.


Polgár Lajos…………………………………………….