|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csepeli az informatikai
államtitkár (új Minisztérium)
2002-05-31 21:39
|
|
Hétfőn bemutatkozik az
Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetősége, miután az újonnan
kinevezett államtitkárok letették hivatali esküjüket. A tárca politikai
államtitkáraként várhatóan a szociálpszichológusként ismert Csepeli Györgyöt
mutatják be. Az 56 esztendős államtitkárjelölt, az ELTE Szociológiai
Intézetének munkatársa, a kulturális antropológia tanszék tanszékvezető
egyetemi tanára. Lapunk információi szerint a tárca közigazgatási államtitkára
Rácz Zsolt lesz, aki a magánszférából érkezik a közigazgatásba. Az eddig a
Sarkadi és Társa ügyvédi irodában ügyvédként dolgozó szakember korábban részt vett
a Matáv Rt. privatizációjának előkészítésében, továbbá az egységes
hírközlési törvény tervezetének kialakításában. A hétfői bemutatkozó
sajtótájékoztatón az új vezetők mellett a minisztérium terveit, programját
is ismerteti a tárca vezetője, Kovács Kálmán.
A másik új let a
Foglalkoztatás-Politika-Munka Minisztérium
Kedves Barátaim
99,01% után itt az választásnak az eredménye.
Mandátumok
MSZP 178, SZDSZ 20,
FIDESZ - MDF 188
A mostani
országkormány változásra készül mivel a MSZP-SZDSZ koalíció többes számban
végzet (10 mandátumal).
MAGYAR NEMZET ONLINE
Zwack Péter a választási eredményről
2002. április 21. 21:16
Pertorini Dániel
Az MNO helyszini tudósítója interjút
készített Zwack Péterrel, az SZDSZ székházában. Zwack szerint véget kellene már
vetni a bizonytalanságnak.
- Mennyiben felel meg a várakozásainak ez az
eredmény?
Körülbelül ezt vártam, még semmi sem
dőlt el, a Fidesz nagyon megerősödött az utóbbi két hétben.
- Várható volt ez?
Igen, mert a Fidesz rengeteget bevetett a
győzelemért. Bárhogy is alakul, nagyon szorosan alakul a verseny. Nem jó
az országnak ez a bizonytalanság, Mádl Ferencen múlik, hogy 40 napon belül ki
kap majd lehetőséget a kormányalakításra.
Múlt és jövő határán
2002. április 22. 0:07
Sándor Zoltán
Örökre sajnálhatja minden magyar, aki április
21-én nem volt országhatárainkon belül. A választás második fordulója már-már
olimpiai sprintszámok befutójához hasonlatos izgalmas versenyt hozott. Miért
volt így, és mi következik ebből a jövőre nézvést?
Maga a választás kétségkívül Orbán Viktorról
szólt. A 39 éves politikus, immár mondhatjuk: volt miniszterelnök a magyar
politikában Kossuth Lajos óta nem tapasztalt csúcsokat ostromol. Amerre jár,
tömegek várják és éljenzik. Tekintélye óriási, szavait visszhangozzák. Mégis miért vesztett?
Valószínűleg
nem a kormány teljesítménye miatt. A riválisok folyamatosan azt kommunikálták,
hogy “mindent, ami jó, továbbviszünk”, és ha megkérdezték tőlük, hogy mi
is az, ami jó, gyakorlatilag felsorolták az összes kormányintézkedést.
Azt sem
mondhatjuk, hogy Orbánnak méltó ellenfele volt. Medgyessy Péter minden, csak nem a miniszterelnöki posztra alkalmas
államférfi. Önálló gondolata talán soha életében nem támadt, személyes
vonzereje nincs. Minden ismerője egybehangzóan állítja, hogy kórosan
bizalmatlan, humortalan és fantáziátlan ember. Kizárható, hogy valamilyen
nemzetközi tárgyaláson képes legyen egy váratlan kérdésre értelmesen
válaszolni.
Orbán Viktor legnagyobb ellenfele – Orbán
Viktor volt. Már 1989. június 16-án, a Nagy Imre temetésén mondott beszédével
is ugyanazt érte el, amit a mostani nagy kampánymenetelésével: az emberek egyik
fele azonnal a hívévé szegődött, a másik fele elijedt tőle. Vannak,
akik megijednek attól, amit mond. Mert az, amit mond, mindig ésszerű és: igaz. Viszont
meghökkentő és kellemetlen sokaknak, mert Orbán Viktor sokkal fontosabb
dolgokról beszél, mint ami szimplán politika. Az igazságot szolgálja és a
nemzetet.
Az elmúlt négy
évben a polgári kormány nem pusztán politizált, nem pusztán igazgatott, hanem
ennél sokkal többet tett: átfazonírozta Magyarországot. Röviden: európaizálta.
Kezdettől fogva
törekedett a
mély, értékelvű változtatásra. És hatalmas sikereket ért el.
A legnagyobb
eredménye, hogy a lakosság mintegy fele ismét kiállt az európai értékrend
mellett. Ennek oka, hogy a polgári koalíció neki mert menni a szocializmusból
örökölt rossz kliséknek. Bátran át mert lépni hamis kényszerképzeteken, és volt
társadalmi eszménye. Ez utóbbi a családok megerősítése, a családnak mint a
társadalom alapsejtjének támogatása, és az erényes életforma védelme, azaz a
bűn üldözése.
A társadalom
meglepően fogékonynak bizonyult a Fidesz kezdeményezéseire. Ezek miatt mondhatta a kampányban a Fidesz, hogy a
jövő elkezdődött.
És ezzel
váltotta ki a népes ellenállást. Valóban, a múlt erői sorakoztak föl az
MSZP és az SZDSZ között. Lássuk közelebbről:
Az MSZP a
nyugdíjasoknak ígért fejenként 19 ezer forintot meg még ezt-azt. Csak ez az egy
ígéretük ékesen jelzi, hogy a múlt reflexeire építenek, és azok a reflexek
bizony működnek még. A választási eljárásról szóló törvények már
réges-régen tiltják az "etetést", azaz a szavazatokért nyújtandó
anyagi ellenszolgáltatást, és ez a 19 ezer forint erkölcsi értelemben vitán
felül etetés.
Az MSZP nemcsak
a választókkal való kapcsolatában épít a régi reflexekre, a kormányzást is a
régi módon tervezi. Már bejelentették, hogy “túl erős a forint", ami
"nem kedvez az exportnak", magyarán jön az infláció, és megeszi a
kisemberek kis megtakarításait.
Visszasüllyedünk
a szocialista materializmusba, abba a téveszmébe, hogy a gazdaságtól függ a
társadalom. Azt is tudjuk, hogy mik ennek a fő céljai és eszközei. A
közjavak elkótyavetyélése, a deviancia támogatása és a bosszú.
A kótyavetye és
a bosszú összefügg egymással. A nagyberuházások ismét multinacionális cégekhez
kerülnek, látszatra "közbeszerzési eljárással", valójában tekintélyes
ellenszolgáltatásokért. Az Orbán-kormánynak a hazai gazdálkodókat és cégeket
védő-támogató politikája azonnal megszűnik. És már felmelegítették az
1998-as vereséggel elúszott két célt: a termőföld-felvásárlás
meggyorsítását, azaz a magyar parasztgazdaságok létalapjának gyorsított és
olcsó felvásárlását, továbbá azt, amit eufemisztikusan úgy mondanak, hogy "kevés
a bérlakás Magyarországon, kívánatos lenne, ha a lakásállomány 25 százaléka
bérlakás lenne". Ez valójában nem valami monstre lakásépítési programot
jelent, hanem adósságkonszolidációt, amelyben az eladósodott tulajdonosoktól
kikényszerítik, hogy adják el a lakásukat.
A deviancia
támogatása pedig stratégiai cél a baloldalon: a mostani kampányban is kiderült,
hogy a normális életvitelű és európai értékrendű emberek körében
minimális az MSZP és az SZDSZ támogatottsága. Ezért tér vissza a
szociálpolitika a deviánsok támogatásához, ezért csökkentik majd a
fogamzásgátlók és az abortusz térítési díját, ezért fog erősödni a
bűnözés. Ezért szüntetik meg az adórendőrséget, ezért jutalmazzák a
jövedelemeltitkolást.
Azonban beszéljünk a lényegről is:
áprilisban a legfontosabb esemény igazából
nem a választás volt, hanem az április 13-ai Kossuth téri nagygyűlés.
Vitathatatlanul és visszavonhatatlanul kiderült: van és igencsak eleven az új
magyar társadalom, és ez a modern magyar társadalom pontosan tisztában van az MSZP
és az SZDSZ igazi természetével.
Kölcsey Ferenc szavait kölcsönözve: a sokaság
még számosabb, mint a nemzet. Ám az valódi csoda, hogy 12 év elegendő volt
a szocializmusból Európába vezető út felének megtételére. Ha így megyünk
tovább, akkor negyven év helyett 24 év alatt odaérhetünk. Az MSZP-SZDSZ
szavazóbázisa öregebb és fogyatkozik. A polgári Magyarország fiatalabb és
gyarapodik.
A legfontosabb, sőt az egyetlen igazán
lényeges tudnivaló a mai Magyarországról: a lakosság fele elkötelezett és aktív
híve az európai szellemiségnek és lelkiségnek, és ez a fele olyan egységesen
áll Orbán Viktor mögött, mint utoljára Kossuth Lajos mögött állt a magyarság.
És most jöjjön Medgyessy Péter.
MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Itt élő külföldiek
rólunk (A nap témája)
2002-04-24 22:27
A legtöbben
meglepődtek, sokan meg is ijedtek attól, amit Magyarországon a választási
kampány utolsó heteiben tapasztaltak. Az általunk faggatott külföldiek nemcsak
az itteni politikáról és választásokról, de a hazájukban szokásos kampányokról
és voksolásról is sok újdonságot elmondtak.
A Szegedi Tudományegyetem Hungarian Studies Tanszékén tanuló külföldi
diákok a haladó magyar nyelvi csoport diákjai, Durst Péter tanár óráján
értékelték az utóbbi hetek politikai történéseit. Egy Angliából érkezett fiatal
lánynak furcsa volt, hogy az embereket plakátokon, televíziós és rádiós
hirdetésekben szólították fel arra, hogy menjenek el szavazni. Náluk
ez elképzelhetetlen lenne. Az is feltűnt neki, hogy kistelepülésekre alig jutottak el a pártok
vezetői.
Egy német hölgy azt állítja, náluk sokkal agresszívebb a kampány. Ő látta
a Medgyessy-Orbán vitát, ahol a kormányfő passzivitása volt
feltűnő. Németországban sokkal komolyabbak a politikai
vitaműsorok, elképzelhetetlen, hogy a pártok szimpatizánsai
"széttapsoljanak" egy ilyen beszélgetést. A Finnországból érkezett
Katja szerint nálunk sokkal több plakátot használtak fel a pártok kampányukra,
mint náluk. Azt is különbségként említette, hogy a skandináv országban nincs
százalékos parlamenti küszöb a pártok számára, így jóval színesebb a politikai
paletta. A japán lányok elmondták, hazájukban szigorú szabályok írják elő,
hogy csak a külön erre a célra kijelölt helyeken lehet politikai hirdetéseket
elhelyezni. Úgy érzékelik, nálunk jóval nagobb különbséget éreznek az emberek a
jobb- és baloldali pártok között. Véleményük szerint Japánban elsősorban a
jelölt személye a meghatározó, és nem az, hogy melyik párt színeiben indul a
választásokon.
|
|
Eike Berg, német képzőművész:
"Borzasztó volt, riasztó, nekem német állampolgárként különösen
kellemetlen" - így kommentálta a magyar választási kamppányt és a
nacionalizmus erősödését a 12 éve Magyarországon élő német s
nyelvünket kiválóan beszélő képzőművész, Eike Berg. "Ha ez
a hangnem nyer - folytatta -, az elgondolkodtató lett volna a jövőre
nézve" - utal a német szobrász és médiaművész arra, hogy szerinte az
eldurvult hangnemért elsősorban a jobboldal a felelős. Baráti körében
nem fő téma a politika, de azt érezte, hogy az utolsó napokban a magyarok
már nem saját véleményüket, hanem az általuk támogatott párt érveit
visszhangozták.
Vannak olyanok is, akik nyugodtabbnak látták a magyarországi kampányt, mint az
otthonit. Ceng Csong-ji tajvani. Diplomata férjével él Budapesten.
Ő például II. kerületi otthona közelében nem is találkozott az utcán
kampányoló képviselőjelölttel, így megnyugvással állapította meg, hogy a
magánéletét senki nem háborgatta. Az viszont nagyon nem tetszett neki, ahogyan
nálunk elrondították egyes képviselőjelöltek plakátjait.
Emma Roper-Evans, a tíz éve Magyarországon élő brit író, fordító
elmondta: "a Kossuth tér után szabályosan megijedtem. Amikor az
odabuszoztatott emberek azt skandálták, hogy Viktor-Viktor, akkor az jutott eszembe,
hogy ilyen Angliában nem fordulhat elő." Úgy véli, a politika
magánügy, és elszomorította, amikor látta, hogy barátságok romlanak meg a
politikai véleménykülönbségek miatt. A magyarok mintha elfelejtették volna,
hogy ez csak egy kampány, nem háború - mondja. Másik észrevétele az állami
média minősíthetetlen működése, amely a BBC hazájában
elképzelhetetlen lenne.
Martina Bijvoet holland középiskolai tanár figyelmét a kampány
fokozatosan keltette fel. A választási részvételben nagy különbség mutatkozott
a két ország között, eredeti hazájában a politika egyáltalán nem mozgatja már
meg az embereket. Itt viszont még 8-10 éves gyerekek is egymást faggatták:
"Te kire szavaztál?" Ezt Matina tanárként is pozitív jelenségnek
tartja, mert jobban bevonja a következő generációkat a társadalmi
döntésekbe. Szomszédait nem osztotta meg különösebben a kampány, de az utolsó
két hétben elszabadított indulatokról rossz véleménnyel van.
Julian Edmonds angol energetikai tanácsadó szerint az átlagemberek is
érdeklődnek a politika iránt, és ez jó dolog. Jó látni, hogy az emberek
nagyszámban elmennek választani, hogy biztosítsák a szélsőségek
távoltartását a parlamenttől. "Érzékeltem, hogy nagyon aktív vita
folyt mindvégig, de sok megkérdőjelezhető állítás is elhangzott, közöttük
egyértelműen hazugságnak látszók is. Szerintem a megosztottság nem a
baloldal-jobboldal mentén volt megfigyelhető, hanem az opportunisták, akik
bármit hajlandóak voltak kijelenteni, csakhogy hatalmon maradhassanak és a
társadalom többi tagja között húzódott."
A szakembert aggasztotta, ahogyan a Fidesz mélyen beleavatkozott az üzleti
életbe. Az új MSZP-SZDSZ kormánytól azt várja, hogy a közbeszerzések
pályázatokon fognak eldőlni, ahol valóban a legjobb ajánlatot tevő
nyer.
A kettős, iraki-magyar állampolgárságú Emir al-Hamawandit minden
korábbinál jobban zavarta a választási kampány hangulata. A futballmenedzser 29
éve él hazánkban, s mint mondta, most eddig nem tapasztalt jelenségekkel
szembesült. "Barátságok romlottak meg, házasságok bomlottak szét, már
sokszor nem is tudtam, hogy felemelő demokratikus jog gyakorlására, vagy
pedig élethalálharcra készülnek az emberek. És sajnos, mindez a futballra is átterjedt." Szerinte a
sportba túlzottan is benyomult a politika, igaz, pénzt is vitt bele. Ezen aztán
egyesek meggazdagodtak, mások meg irigylik őket, nem csoda hát, hogy soha
nem tapasztalt mélységekbe zuhant a magyar labdarúgás. "Tudom, a
választások előtt még üzengettek is egymásnak a vezetők - fejtegette
Emir al-Hamawandi -, s a többség csak a pénzről beszélt, a játék, a
futball alig valakinek jutott csak eszébe. Pedig jó lenne, ha egyszer már nem
az egyéni karrierről szólnának a látszólag a magyar labdarúgás
felemelkedéséért folytatott viták" - fejtegette.
George Jakab, a magyar származású Sydney-ben élő
pszichológus-közvéleménykutató, az ABC Televíziós Társaság volt munkatársa
március végén érkezett Magyarországra. Elkeserítőnek találta a választások
előtt és alatt kialakult közhangulatot, és azt, hogy a nemzetközi sajtó
milyen negatívan nyilatkozott a magyarországi helyzetről. "Külföldi
szemmel úgy látom, hogy a rendszerváltás óta ez volt az eddigi legnagyobb
fajsúlyú választás Magyarországon." A kiélezett helyzet szerinte valóban
adott okot aggodalomra, hiszen a "két oldal" egymás ellen fordítása
komoly következményekkel is járhatott volna. A helyzet - úgy tűnik -
elcsendesedett, és ő is örül annak, hogy végre befejeződött a
cirkusz.
Bruno Bourel, tíz éve itt élő francia fotós szintén érzékelte az
ország kettészakítottságát. Itteni barátai az elmúlt hetekben nem tudtak úgy
beszélgetni, hogy a politika ne kerüljön szóba és az ellenvéleményen lévők
soha nem találták meg a közös hangot. Persze most Franciaországban is nagyon
feszült a hangulat, és Bourel nem is nagyon lát jelentős különbséget a francia
és a magyar kampány között - egyetlen egy kivétellel. Franciaországban ugyanis
elképzelhetetlen, hogy egy pártpolitikai nagygyűlést élőben
sugározzon a közszolgálati televízió.
A fotós szemszögéből vizsgálva a politikai plakátok terén sincs nagy különbség.
Az ilyen plakátokra a világon mindenhol az a jellemző, hogy egy arc és
mellette nagyon kevés szöveg van rajtuk, elég ritkán lehet humoros plakátokat
találni, ezek közül most talán az SZDSZ kampánya volt kivétel.
Mehmet Inceoglu, harmadéves török politológus
hallgató az ELTE jogi karán, 1998 óta él Magyarországon. Amikor idekerült - épp
a négy évvel ezelőtti választások után - nem igazán foglalkozott a
választások eredményével. Mehmet szerint a választásokat megelőző
kampány Magyarországon - hazájához, Törökországhoz képest - példa nélküli volt.
"Az utóbbi hónapok politikai eseményeit látva, igenis féltem a választások
kimenetelétől. Attól, ha nem lesz kormányváltás, évet kell halasztanom az
egyetemen, és később itt Magyarországon munkát se vállalhatok" -
mesélte. "Az, hogy a társadalom kokárdásokra és azt nem viselőkre
oszlik, egyszerűen félelemkeltő" - tette hozzá. Nem véletlenül
hangsúlyozta ezt, hiszen a választás első fordulója előtt utcai
verekedésbe került, néhány vele egykorú kokárdással.
"Törökországban ünnep a választási kampány, fellobogózzák az utcákat, s
feldíszített teherautókon vonulnak fel a pártok képviselői, vagy a
pártokkal szimpatizáló művészek. Ott ünnep a választás is, olyan mint egy
esküvő" - mondja Mehmet Basaran, aki 18 éve él Magyarországon, s
dolgozik itt tudósítóként. A mostani kampány, különösen az első forduló
után indított "Fidesz-hadjárat" meglepte, főleg az, hogy majdnem
eredményre is vezetett. Törökországban bevett választási fogás, hogy a pártok
több százezer ember előtt tartanak nagygyűléseket, egy-egy kampány
során akár többet is. Basaran szerint itthon egyedül a Fidesz Kossuth téri
rendezvénye volt ilyen, de hangulatában az sem hasonlított az otthoni
gyűlésekre.
Jensen egy éve jött San Francisco-ból Magyarországra, jelenleg egy
nyelviskolában tanít. Azt mondja, bár az ő életét nem befolyásolta
különösebben az elmúlt hetekben felerősödött politikai közhangulat, az
osztályában azonban voltak "keményebb" esetek, a diákok nem egyszer
estek egymásnak órákon. Nálunk ez elképzelhetetlen lenne - állítja -, éppen
ezért nem is tudom ezt igazán megérteni.
Povilaitis Sigitas Litvániában született, de már 30 éve Magyarországon
él, gyerekei magyar állampolgárok. "Ez a kampány hihetetlenül durva volt,
aminek a gyerekeim is megitták a levét. Veszélyes dolog az, amikor a
legérzékenyebb időszakukban befolyásolja őket az iskola, főleg
úgy, hogy egyházi iskolába járnak" - mondja. Povilaitis Sigitas azt
reméli, ez csak átmeneti állapot, és ha majd lecsendesedik ez az időszak,
minden visszaáll a megszokott kerékvágásba.
A Francia Intézet igazgatóhelyettese, Robert Lacombe három
és fél éve él nálunk. "Úgy éreztük, nagyon sok közünk van ahhoz, ami most
Magyarországon történik, éppen ezért végig figyelemmel kísértünk mindent"
- mondja. Szerinte
Franciaországban rosszabb a helyzet, bár a társadalom itt is túlpolitizált.
Miután kiválóan beszél magyarul, ő is sok sms-t és e-mailt kapott.
"Közeli barátaim közt is mindennaposak voltak az éles viták, ám ezek,
szerencsére, nem fajultak el túlzottan".
Claire három éve él Magyarországon. Miután
édesapja új-zélandi, édesanyja magyar, így ő kettős állampolgár lévén
szavazhatott. "Nekem az volt nagyon furcsa, hogyha valaki más véleményen
van, akkor az már rögtön rossz és megvetendő. Új-Zélandon mindennaposnak
számít, ha a férj és a feleség más politikai nézetet vall, mégsem kapnak ezen
hajba. Megeshet, hogy egyik politikus támadja a másikat, de ez pártszinten nem
fordulhat elő".
Irene Southern egy üzleti iskola angol
tanárnője. Négy és fél éve él Budapesten. Mindig is érdeklődött a
politika iránt. "Hazámban Angliában, a választások alkalmával, senkinek
sem kell félelmet érezni, azért hogy kire adja le voksát - meséli, de itt ez
más. A magyar választási kampány elborzasztott, nagyon kényelmetlenül éreztem
magam. A munkahelyemen, naponta szembesültem azzal, hogy a kollégáim között
éppen a választások miatt ellentét van. Egyik tanítványomat lelkileg
inzultáltak, mert nem a megfelelő oldalon állt."
Elkeserítőnek tartja, hogy a demokratikus országokhoz nem méltó volt a
magyar választás. Leginkább egy hadjárathoz hasonlított, ami a magyarokra nézve
több mint elkeserítő.
Az idei választási kampány meglepően kemény, sőt agresszív volt,
különösen a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest - vélekedett Alain
Ouvrieu, az Esiame Budapest francia-magyar gazdasági főiskola igazgatója,
aki már hét éve él Magyarországon. Sokkolónak találta, hogy olyan témák is
terítékre kerültek mint a Benes-dekrétumok, a "zsidózás", a nemzeti
szimbólumnak számító kokárda kisajátítása. Aggasztónak tartja a nacionalizmus
népszerűsödését, ami Franciaországban sincs másként.
Az oldalt
szerkesztette: Szarka Klára
Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Dudás Éva, Kántor Barbara, Kiss László,
Medgyesi Csilla, Rockenbauer Nóra, Szincsok György, Sztankóczy András, Újvári
Miklós, Zipernovszky Kornél, Vonczem Gabriella
Fotó: Hegedűs Márta
E-mail: naptemaja@mhirlap.hu